Biztosan számotokra sem ismeretlenek a “már csak 2 perced maradt az ajánlat lejártáig!” vagy a “már csak 1 szoba maradt és azt is épp 10-en készülnek lefoglalni” üzenetek a weboldalakon vagy az appokban. Az ilyen és ehhez hasonló megoldások egyetlen célja, hogy sürgessen titeket a döntés meghozatalában és a vásárlásban. A használatuk nem etikus, mégis sok helyen találkozhattok hasonló vagy ennél is meredekebb megoldásokkal. Mi tartozik bele az “etikus design” kategóriájába és mikor lépi át a digitális terméketek a vékonyka határt?
Mi az etikus design?
Az etikus design olyan megközelítés, amely az emberi jogokat és a felhasználók érdekeit szem előtt tartja. Célja, hogy mellőzze a manipulációt és a megtévesztést, helyette tényekre alapuló, valós, hiteles és releváns információkat nyújtson. Ezzel szemben az úgynevezett „sötét mintázatok” vagy “dark patterns” (a kifejezést néhány éve Harry Brignull alkotta meg) olyan megoldások, amelyek kihasználják a felhasználók viselkedésbeli hibáit, manipulálják őket, és ezáltal értékesítést vagy más célt érnek el.Tipikus példák a sötét mintázatokra:
- FOMO (Fear of Missing Out): Ez a módszer azzal fenyegeti a felhasználókat, hogy lemaradnak valamiről, ha nem döntenek gyorsan. Például, „Már csak 2 perced van hátra az ajánlat lejártáig!”.
- Csaligombok: Olyan gombok, amelyek megtévesztően más funkciót ígérnek, mint amit valójában végeznek. Például „Download” gombok, amelyek spam oldalakra vezetnek.
- Rejtett költségek: Az online vásárlások során csak a pénztár oldalon derülnek ki a valódi költségek, például mindenhol a nettó árak szerepelnek (“+ÁFA” kiegészítés nélkül) és csak a pénztár oldalon szembesül a felhasználó a bruttó árakkal.
- Confirmshaming: A felhasználókban bűntudatot keltenek a nem kívánt opció választása esetén, például „Nem, nem szeretnék életben maradni” opcióval egy orvosi applikáció esetén, amikor az a kérdés, hogy szeretnék-e a PRO csomagot választani.
- Csótánycsapda: A felhasználók könnyen feliratkozhatnak, de a leiratkozás szinte ellehetetlenített.
Etikus design és a vásárlásösztönzés
A Hype&Hyper kidolgozott egy keretrendszert (CRoC-framework) amely segít abban, hogy etikus módon közelítsünk a vásárlásösztönzés témaköréhez.
Hogyan áll össze ez a keretrendszer és hogyan alkalmazható?
- Credible Source (= hiteles forrás): Az információ hiteles és igaz legyen. Tehát alapvető, hogy ne hazudjunk a felhasználónak. Példa: Egy webshop, amely valós készlet információkat közöl a termékek mellett, hiteles forrásként működik. Ha azt írja, hogy „Már csak 3 darab maradt raktáron”, akkor ez az információ ténylegesen igaz, és nem csak a vásárlás siettetése céljából van feltüntetve.
- Relevant Content (Releváns tartalom): Példa: Egy utazási oldal, amely az aktuális helyi időjárást és turisztikai eseményeket is megjeleníti, releváns tartalommal szolgál a felhasználók számára. Ez segíti őket a döntés meghozatalában anélkül, hogy félrevezetné őket.
- Objective Phrasing (Tényszerű megfogalmazás): Kerülni kell a szubjektív vélemények megjelenítését. Példa: Egy streaming szolgáltató, amely azt írja, hogy „Ezen a héten 500 ember nézte meg ezt a filmet” objektíven fogalmaz. Ezzel szemben az a megfogalmazás, hogy „Ez a legjobb film, a felhasználók szerint” már szubjektív és félrevezető lehet.
- Consistent Design (Konzisztens megjelenés): Ez azt is takarja, hogy nem zavarjuk össze a felhasználót azzal, hogy például a hibaüzenetekhez hasonló módon kerül megjelenítésre a vásárlásösztönző üzenet.

